A szolgáltatás hatásosságát jellemzi a kívánt eredmény elérésének mértéke az eü. ellátás szokásos, azaz rutin körülményei között. Ez az összetett elvárás előre vetíti a minőségirányítási rendszerek alkalmazásának fontosságát.

ISO: szabvány alapú minőségirányítási rendszer. Az ISO alapelvek alkalmazása elengedhetetlenek, de az ipari termelésre kialakított szabvány teljes keresztmetszetének mechanikus alkalmazása a humán szférában nem kezelhető.

MEES: (Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok): Standard alapú rendszer. Az egészségügyi ellátás folyamatait dokumentáltan mintegy 200 standardba rögzíti. Önmagában ez a szakmai szempontrendszer nem tölti be a feladatát. Az ISO szabvány követelményrendszerébe beillesztve integrált irányítási rendszer jön létre. Bonyolult, nehézkesen használható rendszer. Nagy intézmények számára lenne talán használható, de semmiképp nem felel meg egy két – három fős alapellátási praxisban.

EMI: (Az egészségügy minősége)

Ennek az ellentmondásnak a feloldására hozta létre a MAPOSZ az EMI minőségirányítási rendszert. Ez egy ISO alapú minőségirányítási rendszer, de nem az ISO rendszer elemeit erőlteti a betegellátás folyamatára, hanem az optimális betegellátási folyamat rendszerét felelteti meg az ISO előírásainak.

Így az ISO rendszer nyolc alapelve közül a következők kapnak nagyobb hangsúlyt:

• Beteg, páciens központúság (Vevőközpontúság)
• Folyamat- és rendszerszemlélet
• Folyamatos fejlesztés (PDCA)
• Tényeken alapuló döntéshozatal (Evidence Based Medicin)

Tehát az ISO nagy halmazán belül található az EMI kisebb halmazának valamennyi pontja

Az EMI szerves szakmai részét képezik az eljárásrendek. Ezek a hivatalos szakmai protokollok szellemének mindenben megfelelő, EBM alapján álló, de a napi gyakorlat praktikus szempontjai szerint egyszerűsített folyamatszemléletű eljárásrendek a mérhető minőségcélok elérésére. Az egységes eljárásrendek, a mérhető minőségcélok lehetővé teszik az összehasonlítást, a legjobb gyakorlat, az egymástól tanulás benchmarking szemléletű alkalmazását

show less

Erre szolgál a 3 hónapos felkészítési-felkészülési időszak. Ennek a 3 hónapos felkészülési időszaknak a 2. harmada végére kell eljutni arra a közös akaratra, amit az induló csapat majd alkalmaz, és az viszont a további csatlakozókra már alkalmazandóan érvényes. Ezen elfogadott akarat alapján készítjük el a TQM eszköztára és a minőségi elvek (PDCA, FMEA,stb.) szerint a konkrét eljárásrendeket, amelyeket a tanúsítást megelőzően mindenki kézbe kap.

Fokozatosan a betegségekre, elváltozásokra alakítjuk ki azokat a protokollokat és algoritmusokat, amelyek lényegesen egyszerűbbek a „nagy szakmai” protokolloknál, de minden mozzanata annak megfelel. Így az ISO-EMI rendszer saját protokoll rendszere úgy lesz kisebb (használhatóbb, kivitelezhető, orvosbarát)halmaz a nagy prokollok halmazán belül, mint az EMI az ISO-n belül. Pl. az emlőrákról készül tájékoztató. Az emlőszűréssel kapcsolatos protokoll az EMI-ben azt kell rögzítse, hogy kinek, hány éves korban, milyen egyéb jelek észlelése esetén kell javasolni, hogy menjen mammográfiára. És így tovább. Ezek a protokollok az orvos kényelmét szolgálják, idejét kímélik és megkímélik sok minden észben tartásától, hiszen egy szempont rendszer rögtön „kidobja”, kinek mit mikor hogyan kell mondani, javasolni. Ebbe a munkába a szakszemélyzet súlyozottan bevonható. Ebben a megoldásban leginkább a folyamatos fejlesztésre vonatkozó ISO elv munkál.

Bizonyos kérdőívek elkészítése és a várószobában a szakszemélyzet által a beteg kezébe adva egyrészt leköti a beteget, érzi, hogy addig is foglalkoznak vele, a kitöltött lapok információi időt takarítanak meg az orvosnak, feldolgozásuk pedig érdekes és fontos információkhoz juttathatják az orvost, vagy adott esetben magát az EMI rendszert a továbbfejlesztés mikéntje iránt. Ezeket a kérdőíveket, lapokat, a tartalmát, a formáját, a számát, a bevezetési dinamikáját a 3 hónapos felkészülés során közösen határozzuk majd meg.

„Epikrízis”: csak az az orvos ég ki, fásul el, aki úgy megy be a ringbe, hogy nem irányít, nem kezdeményez, nem védekezik és nem áll ellen, hanem elszenvedi a dolgokat és Petőfi magyar nemeseként, vagy patópál uraként hagyja, hogy az élet átgyalogoljon rajta és végül kiüssék. Senki nem ég ki önhibáján kívül. Az élet állandó ellentmondást követel. Kezdeményeznünk, irányítanunk kell. És ha a saját portánkon rendet tartunk, akkor Széchenyi meghagyása szerint egymással szövetkezve, társulva, egyesületbe tömörülve indulhatunk közös csatába az ésszerűtlenség, a bürokrácia, a kiszolgáltatottság és a kizsákmányolás ellen. Ebben ad biztos hátországot az ISO, az EMI és ennek az ütőképes csapatát alkothatják a tanúsított rendelők a MAPOSZ tagozataként, mint önkéntesen létrejött TörzsPraxisKör.

Kevesebb

Fontos szem előtt tartani, hogy a Jövőképben azt kell „vizionálnunk”, hogy optimális működésünk, a körülmények ideális alakítása vagy alakíttatása nyomán milyen lehetne az a célterület (=egészség, egészségügy), amelyre a mi életművünk, tevékenységünk irányul.

A küldetésben a jövőképhez vezető utunk olyan megfogalmazása szükséges, amely akkor lenne zökkenőmentesen kivitelezhető, ha minden körülmény és lehetőség adott lenne a számunkra.

A megfogalmazott jövőkép és küldetés alapján lehet és érdemes a minőségpolitikát papírra vetni. Ennek formája a „Minőségpolitikai Nyilatkozat”, amelyben röviden leírjuk, hogy hogyan dolgozunk, és milyen fajta, milyen irányú tevékenységekkel, milyen szabályok figyelembe vételével szeretnénk céljainkat elérni. A minőségpolitika nem határoz meg mennyiségeket és határidőket, azok a később kitűzendő, időről-időre változó és/bővülő, mérhető minőségcélokban fogalmazódnak meg. Már a minőségpolitikát is a helyi adottságokra, a helyi, konkrét igényekre, saját elképzelésekre lehet formálni. Célszerű, ha néhány alapvető törekvésben a MAPOSZ tagjaiként működő praxisok azonos területeket is megjelölnek. De: a minőségpolitikát mindenki a saját elképzelései, ténylegesen elérendő céljai szerint formálhatja. Ez (is) jelenti azt, hogy az ISO-EMI rendszer, akár 1000 praxisban is alkalmazásra kerülhet, mégis testreszabott és egyedi tud lenni.

A minőségpolitikában a jövőképben és a küldetésben megfogalmazottak „köszönjenek” vissza, de már figyelembe véve a mai helyzetet, a körülményeket, a nehézségeket és a lehetőségeket, és a mából kiindulva fogalmazzuk meg –még mindig csak elvi szinten, de már konkrétan–, hogy milyen fajta tevékenységek végzésével, milyen fajta változások generálásával lehetséges megkezdeni a küldetés-jövőkép felé vezető út építését.

A már konkrét napi szintre lebontott célok és tevékenységek a mérhető minőségcélokban nyernek végső formát, amit meg kell előzzön a minden résztvevőtől származó interaktív információ gyűjtés, hogy a korábban már elfogadott mérhető minőségcélokat milyen további célokkal bővítsük.

Kevesebb

Az EMI (az Egészségügy Minősége nevű) minőségirányítási rendszer a 2005-ben, MAPOSZ által, az Egészségügyi Miniszter egyetértésével kidolgozott, alapellátásra konkretizált rendszer, amely ISO 9001:2008 szerint tanúsítható. A rendszert elfogadta a Minisztérium mellett az OEP, az ÁNTSZ (=OTH), az NRSZH, és oktatja a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT). A rendszert 2005 óta évente folyamatosan fejlesztjük. Maximálisan eleget tesz minden előírásnak, elvárásnak, sőt azokon szakmai perspektíváját tekintve messze túlmutat a MAPOSZ Szakmai Intéző Bizottsága által meghatározott mérhető minőségcélok által.

Lényeges, hogy az ISO 8 alapelve közül 3-ra koncentrál, középpontba állítva a beteg/páciens (=vevő)központúságot, a kölcsönösen előnyös partner (=beszállítói)kapcsolatokat és a folyamatos fejlesztést. A Rendszer az alapellátási tevékenységnek a legfontosabb részére, az orvos-beteg kapcsolatra irányul kiemelten.

Akár a „jövőkép”-ben, akár a „küldetés”-ben úgy érzi, hogy később változtatni, módosítani szeretne, az bármikor megtehető a folyamatos fejlesztés jegyében. A mérhető minőségcélok opcionálisak, azok csak a tanúsított praxisok számára jelennek meg elvárásként.

A továbbiakban, időről időre tájékoztatást adunk a MIR fejlesztéséről, on-line információkat közlünk minőségügyi fogalmakról, kis magyarázatokkal, példákkal, le fogjuk írni, mi értelme van a rendszer majdani tanúsíttatásának és hogy miért lehet ez egyfajta megoldás abban az irányban, hogy maguk, a rendszerben dolgozó orvosok saját kezükbe véve határozzák meg majd saját céljaikat és ahhoz tartozó igényeiket.

A Minőségirányítási Kézikönyvben lefektetett szabályok, eljárásrendek, a mérhető minőségcélok követése, maga a Minőségügy egy bizonyos idő után, amikor ráéreztünk a benne rejlő, munkánkat segítő szépségére, olyan örömet tud okozni, mint a villanyvasutazás, a terepasztal, vagy a háztartás mintaszerű, tervezett  vezetése. (Nem kell elhinni, majd meglátják!)

Kevesebb

1. b) a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése,
2. c) a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése,
3. d) a szakmai és működési követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése,
4. e) a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele, valamint
5. f) hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása belső követelményrendszer fejlesztése során.

(2) A belső minőségügyi rendszer magában foglalja

1. a) a betegellátási és háttérfolyamatok biztonságos, eredményes és hatékony szabályozását és működtetését,
2. b) a szükséges erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás biztosítását,
3. c) az egészségügyi és működési dokumentumok kezelési rendjének kialakítását és működtetését,
4. d) a felelősségi szintek és hatáskörök meghatározását és gyakorlati alkalmazását,
5. e) a panaszok szabályozott kezelését,
6. f) a betegoktatás és tájékoztatás rendjének kialakítását és alkalmazását,
7. g) az elégedettségi vizsgálatok kialakítását és alkalmazását,
8. h) a kommunikációs irányok és módszerek meghatározását és gyakorlati alkalmazását,
9. i) a szakmai irányelvek alkalmazásának, bevezetésének rendjét és a helyi szakmai ellátást szabályozó dokumentumok kialakítását és gyakorlati alkalmazását,
10. j) a betegbiztonsággal összefüggő kockázatok, a nemkívánatos események áttekintését, elemzését, értékelését és a megelőző intézkedések megfogalmazását,
11. k) szakmai mutatók meghatározását és alkalmazását,
12. l) az a)-k) pontban foglaltak rendszeres nyomon követését és értékelését, valamint a szükséges javító intézkedések megfogalmazását.

…

124/A. § ^*  (1) A tanúsítás az egészségügyi szolgáltató nemzetközi vagy magyar egészségügyi ellátási standardok szerinti minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése.

(2) Az egészségügyi szolgáltatók a tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátás szabályozottságának, a minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése érdekében kérelmezhetik.

(3) ^*  Az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést az irányítási rendszerek tanúsítására jogosult szervezet – miniszteri rendeletben meghatározott időtartamra – tanúsító okirat kiadásával igazolja.

Kevesebb

• Az egészségügyi szolgáltatás megfelel ő minőségének alapvető feltétele, hogy
  1. azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa;
  2. az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröz ő és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások;
  3. az egyén számára
  4. ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze,
  5. cb) lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését,
  6. a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen;
  7. biztonságos legyen mind a betegek, mind az ellátásban közreműködők részére.

120. Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiakban: belső minőségügyi rendszer), a hatósági szakfelügyeletet ellátó szerv, a szakmai munka minőségértékelését végző szerv, az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja és a megfelel őség-tanúsítás (a továbbiakban: külső minőségügyi rendszer) biztosítja.

A belső minőségügyi rendszer

119. Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja
120. a szolgáltatások min őségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is,
121. a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellen őrzése,
122. a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése,
123. a szakmai és működési követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése,
124. a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele, valamint
125. hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása belső követelményrendszer fejlesztése során.

A külső minőségügyi rendszer

120. A külső minőségügyi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és
121. a szolgáltatások biztonságos nyújtásához szükséges követelményeknek,
122. az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának,
123. a szolgáltatások értékelési szempontjainak,
124. az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá az egészségügyi szolgáltató hatósági szakfelügyeletén, valamint szakmai minőségértékelésén, az akkreditációs rendszeren, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul

A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés

121. (1) Az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi szolgáltatások tekintetében az arra kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv
122. hatósági szakmai felügyeletet gyakorol,
123. szakmai minőségértékelést végez.

• A hatósági szakfelügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése.
• A szakmai minőségértékelés keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata a betegellátás szabályokkal, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásrendekkel, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése és javaslattétel a minőségfejlesztés irányára.
• A (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenység irányítását végző szervek feladataik ellátása során együttműködnek.

Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása

124. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése.

(2) Az akkreditációra való jelentkezés önkéntes.

(3) Az akkreditáció alapjául szolgáló standardok az egészségügyi ellátás biztonságát támogatják, és az eredményességet elősegítő tevékenységek szabályozására vonatkoznak.

(4) Az akkreditációs felülvizsgálatot az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv végzi, amelynek eredményéről akkreditációs dokumentumot állít ki.

124/A. § (1) A tanúsítás az egészségügyi szolgáltató nemzetközi vagy magyar egészségügyi ellátási standardok szerinti minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése.

(2) Az egészségügyi szolgáltatók a tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátás szabályozottságának, a minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése érdekében kérelmezhetik.

(3) A (3) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést az irányítási rendszerek tanúsítására jogosult szervezet – miniszteri rendeletben meghatározott időtartamra – tanúsító okirat kiadásával igazolja.”

Kevesebb